• Céginformáció
• Tevékenységi kör
• Minőségpolitikai nyilatkozat
• Akkreditálás
• Szakcikkek

• Talajvizsgálatok
  (akkreditált)
• Növényi anyagok vizsgálata (Levélanalízis)
  (akkreditált)
• Takarmányok és alapanyagaik vizsgálata
  (részben akkreditált)
• Termények és liszt vizsgálata
  (akkreditált)
• Mintavételezés
  (akkreditált)
• Toxin vizsgálatok
  (nem akkreditált)
• Egyéb vizsgálatok
  (nem akkreditált)

A mezőgazdasági termelés során mindig vannak olyan hatások, amit, sokszor még megismerni is nehéz, nemhogy kivédeni. Ez nemcsak a növénytermelés területén érvényes (sok eső- kevés eső, tápanyag felvételi zavarok, tápanyag egyensúly felbomlás, stb.), hanem az állattenyésztésnél is (rejtett állatbetegségek, egyes fajták érzékenysége, takarmányozási anomáliák, stb.)

A brojler csibe termelésre kidolgoztunk egy olyan matematikai módszert, aminek segítségével a nevelés során jelentkező buktatók feltárhatók. Természetesen ez más termelésre is érvényesíthető.

A gazdaságos termelés és a minőségi vágott árú biztosítása szorosan összefügg egymással, egymás hatását erősíteni vagy gyengíteni képes. A termelőnél ez úgy fogalmazódik meg, hogy a vágóhíd mennyit ad a kész brojler csibe élosúly kg-jáért, holott a kérdésnek ez csupán az egyik oldala.

Természetes, hogy minden termelőt (a feldolgozót is !) a nyereség érdekel. Közelebbről megnézve, a nyereség két nagy részre bontható, a kereskedelmi profitra és a biológiai profitra. A kereskedelmi profitot sok külső hatás befolyásolja, de az tisztán látható, ha minőségi árút nem tudunk termelni, akkor kereskedelmi profit megszerzése is sokkal nehezebb. Mi termelők a legtöbbet a biológiai profit megtermeléséért tehetünk, azaz az egyenletes jó minőségi áru előállításáért.

Írásomban olyan eljárás, rendszer, folyamat vázlatát szeretném bemutatni, amely a termelés folyamatának követését teszi lehetővé a terméken keresztül. Az eljárás kidolgozása során több mint egymillió csibe fejlődését figyeltük meg 16 nevelési cikluson keresztül, különböző technológiai, takarmányozási feltételek mellett.

Maradjunk a termelés biológiai megítélésénél. Ide sorolom a genetikai adottságokat (fajta kérdés), a technológiai berendezések kiszolgáló szerepét, a takarmányozás elméleti és gyakorlati végrehajtását, az állat-egészségügyi helyzet befolyását és a telepi munkaszervezés hatását. Írásomban nem kívánok foglalkozni a csibe fajták és változatok termelésével, mert ez önmagában is szerteágazó kérdést ölelne fel. Bár a kidolgozott módszer alkalmas a fajták (változatok) összehasonlítására, azonos tartási körülmények biztosítása mellett. A technológia,- takarmányozás,- állategészségégügyi helyzet,- munkaszervezés hatásának megítélésével foglalkozom.

Szükséges adatok:

Lehetőség szerint csak olyan adatokat vettem figyelembe, amelyek a termelés során egyébként is fel kell jegyezni.

• A termelés induló adatai: telepítés időpontja, ólankénti létszám, fajta, a takarmányozás rendszere, kívánt beltartalommal
• Az elhullás rendszeres és folyamatos feljegyzése naponta
• A heti rendszeres egyedi testtömeg mérés a megadott mérleggel és módszer szerint
• Minden beavatkozás feljegyzése (gyógyszerezés, kiegészítő medikátumok, vitaminok, vakcinák, stb.)
• Egyéb termelést befolyásoló hatások (áramkimaradás, fűtési zavar, vízhiány, stb.)
• A nevelés befejezésekor a termelés visszaigazolt adatai (leadott élő tömeg, visszamaradt, nem értékesíthető csibe, összes elhullás, takarmány felhasználás, stb)

Nézzünk egy példát a rendszer muködésére

Az alábbiakban csak a legfontosabb elemeket említem meg. A telepítés 4 ólba történt, összesen 40 000 csibét telepítettek, leadási átlag testtömeg 2,1 kg 41 napra.
A takarmány vizsgálatokat akkreditált laboratórium végezte (Felso Bácskai Agrolabor Kft, Bácsalmás)
A termelés összehasonlításához felhasználtam a fajta-előállító és forgalmazó cég által megadott standard termelési adatokat. (az ábrákon folyamatos vonal)
Természetesen egyéb fontos adatokat a helyszűke miatt nem tudok közölni, de nálam megtalálhatók.

Az alábbi ábra a testtömeg növekedést mutatja a nevelési napok elore haladtával.

Első pillantásra is látszik, hogy a termelést jelző testtömeg alakulása szinte rásimul a technológia által előírt görbére (folyamatos vonal). Tehát a termelés technológia szerint alakult, hiba nem látszik.
Ha megnézzük, hogy naponta hogyan alakul a tömeg felvétel, azaz a fejlődés üteme, akkor már más képet kapunk. Az alábbi grafikon éppen ezt mutatja, a teljesítmény hullámzó.

A fejlődés az első napokban kielégítően alakult, de a 9. naptól a teljesítmény csökkent. Oka a táp nyers fehérje szintje nem volt meg, a 4-es ólnál véletlenül táp csere történt (erőteljes csökkenés). A 12-17 nap között bélgyulladás történt (kikezelték), a termelés visszaesett, majd ismét megindult úgy, hogy még a technológiai szintet is meghaladta. A 23. napon áttértek a nevelő tápra, amely beltartalmában nem volt összhangban az indító táppal, ezért a termelés visszaesett. A szállítmányt a csibék megették a 25-26. napra, az új szállítmány már megfelelő volt, a fejlődés erőteljesen megindult és a továbbiakban már a technológiai szint felett termelt az állomány.

Mindezekből látszik, hogy még a szép eredményt hozó termelés mellett is milyen problémák húzódnak meg.

Összefoglalva:

A rendszer alkalmas arra, hogy olyan eltérésekre is rávilágítson, amely a termelés során rejtve marad.
Lehetőség nyílik, hogy a termelés és a termék minőségét növelni lehessen, különösebb beruházás nélkül is.
Ez a módszer minden olyan biológiai rendszernél (növény termesztés, állattenyésztés, stb.) alkalmazható, ahol valamilyen folyamatos változás (növekedés, vagy csökkenés) mérhető.