image-8.jpg
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által NAH-1-1125/2019 számon akkreditált vizsgáló laboratórium



Az idén is lesz tavasz

A fej- és lombtrágyázásról tavasszal.

Megjelent: ŐSTERMELŐ 2010

Mottó: A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés alapja a növények pontos tápanyag ellátása. Ez biztosítja, hogy csak annyi tápanyagot adjunk a növénynek, amennyi a megfelelő termésmennyiséghez és a legjobb minőség eléréséhez szükséges.

Amikor ezeket a sorokat írom, két hóvihar között éppen süt a nap. A meteorológia szerint újabb havazás várható, de a madarak már jelzik, hogy biztosan jön a tavasz idén is. Számunkra, a föld muvelői számára azt jelenti, hogy át kell gondolnunk, mi is történt az elmúlt néhány hónapban (félévben) elsősorban növényeink tápanyag ellátása terén?

Az őszön, sőt még a nyáron is kevés csapadék hullott, az is sokszor egyszerre esett le, és elfolyt, a talaj beázása csak részben következett be. Ezt tapasztaltam még decemberben is, amikor homoktalajok esetében is csak kb 20 cm-es beázást tapasztaltam. Száraz volt minden. Most karácsony óta kisebb-nagyobb mértékben esik és lassan olvad-fagy. A talaj beázása kb 1 héttel ezelőtt elérte a kb 60 cm-t. Ez azt jelenti , hogy a gyökér zóna már nedves.

A talajban nyáron-ősszel a növényeink számára fontos tápanyagok nem táródtak fel kelloképpen. A gyökerek nem tudták felvenni a szükséges mennyiséget, hiába adtunk fejtrágyát, a talajban maradt egy része. Most a nedvesség hatására a tápanyagok feltáródása erőteljesen megindult. A nedvesség a gyökér zónában van a felvétele már nem gátolt. Még az ősszel kiadott alaptrágya is rendelkezésre áll. Ez azt jelenti, hogy az ősszel helyesen kiszámolt és kijuttatott hatóanyag mennyisége és arány megváltozott. Mindezt a növényeink jelentősen megérzik, akár úgy, hogy a fejlődésükben zavar keletkezik, vagy a fertőzéssekkel szembeni ellenállásuk csökken.

Kérdezzük meg a növényt, hogy a talajból mennyi tápanyagot és milyen arányban tudott fölvenni a mostani körülmények között. Erre a levél és növény vizsgálatok adnak választ, következésképpen, még kellő időben és mértékben be tudunk avatkozni fejtrágyázással, levél trágyázással.

Általánosságban ez a következőképpen követhető nyomon:

  • Ismerjük meg talajainkat talajvizsgálatokkal és ennek figyelembevételével műtrágyázzunk.(ezt az ősszel megtettük)
  • Növény vizsgálattal ellenőrizzük, hogy a számításunk helyes volt e, az időjárási körülmények elősegítették-e, vagy gátolták a tápanyag felvételt. Ebből következően milyen kiegészítésre van még szükségünk és lehetőségünk.
  • Ha a pénztárcánk nem engedi meg az optimális tápanyag kiegészítést, akkor legalább arányaiban alkalmazzuk megfelelően a szükséges műtrágyákat.

Ne feledjük, hogy csak a kiváló minoségű áru versenyképes.

A fejtrágyázásról

A tavasz közeledtével egyre sürgetőbbé válik az őszi vetéseink gondozása, ami többek között a szükséges tápanyag ellátás pótlását is jelenti. Az őszi vetés előtt a talajvizsgálatokon alapuló /vagy anélkül / tápanyag egy részét kiszórtuk. Mennyisége a talaj állapotától, a talaj szerkezetétol, a termesztendő növény fajától esetleg fajtájától stb. függött. Tavaszra maradt a még szükséges műtrágya kijuttatatása, a fejtrágyázás. Fejtrágyázáson sokan csak a nitrogén pótlását értik, holott az egyéb tápanyagok /a foszfor és a kálium, stb./ talaj szerkezettől függő kiegészítését is jelenti. Például homok talajokon a bemosódás miatt célszerű a szükséges műtrágya meghatározott részének tavaszi kijuttatása, míg kötött, agyagos talaj esetében nem mindig ez célszerű.

A nitrogénrol

A növényi életben egyetlen elem sem mutat olyan feltűnő hajtás- és termésnövelő hatást, mint a nitrogén de ennek ellenkezője is igaz. A fiatal növekvő szakaszban a szervek felépítésében játszik szerepet, míg az érés során a magvak tartalék fehérjéinek kialakulásában vesz részt. Ha fiatal korban nem jut elegendő nitrogénhez a növény, akkor fejlődésében visszamarad, sárgul. Ha sok a nitrogén, akkor más az élethez szükséges fehérjék kialakulását gátolja, azaz a növény fejlődését csökkenti.
Ismeretes, hogy a nitrogént a növények túlnyomó többségben csak ásványi formában képesek felvenni. ( pl. ammonium és nitrát ion formában) Ezek a vegyületek azonban gyorsan átalakulnak és bomlanak, tehát célszerű a kijuttatásukat a növényi felhasználás időpontjához minél közelebb hozni, azaz tavasszal fejtrágyaként kijuttatni.
A gyakorlatban előfordul, hogy túl korán adnak nagyadagú N műtrágyát. A növény még nem képes azt felvenni, a hatóanyag bomlik, elveszik. Ez a veszteség elérheti a 40%-ot is.
Gyakran megtéveszti a gazdát a nitrogén azon tulajdonsága, hogy adagolása után a tábla szemlátomást „bezöldül”, úgy tunik minden rendben van, de, az egyéb hiány tüneteket is elfed, megtévesztve ezzel a gazdát.
A növények optimális nitrogén ellátása „ránézésre” nem ismerhető fel, ezért van szükség a pontos laboratóriumi meghatározásra: a levél vizsgálatokra.

A foszforról

A növényi anyagcsere folyamatok mindegyikében, a légzésben, az energiaközvetítő-és átalakító folyamatokban, az öröklést szabályozó vegyületek kialakulásában vesz részt. A foszfortáplálkozás körülményei hatással vannak még a gyökérrendszerre, a talaj vízkészletének hasznosítására, a szárazság tűrésre, a toxikus hatások kivédésére, azáltal hogy a növényi sejtet megfelelő állapotban tartja.
A foszfor hiányra a búza félék érzékenyebbek, mint pl. a kukorica. Ez azzal magyarázható, hogy a búza kritikus fejlődési szakaszában /kora tavasz/ még hűvös van, a felvétel még csökkent mértékű, a foszfor felvétel ideje lerövidül, és ezt a növény már pótolni nem tudja.
A fentiek miatt van jelentősége, a fejtrágyában kijutatott foszfor mennyiségének és minőségének is /felvehetoség !/
A foszfor többlet is gátló hatással van mind a fejlődésre, mind a szemtermésre is, azáltal hogy egyéb létfontosságú elemek felvételét gátolja. Így például relatív Zn, Cu és Fe hiányt okozhat. A réz hiánya pl. a nitrogén felvételét önmagában is 25%-kal csökkentheti.
Gyakori hiba, hogy a foszfort nem a talaj adottságainak megfelelően adagolják, figyelmen kívül hagyva a tápanyagok arányát. Több esetben jelentős többletet mértünk felborítva a tápanyagok arányát.

A káliumról

A kálium szerepe a növényi anyagcsere folyamatokban a tápelem kölcsönhatások miatt lényegesen szerteágazóbb, mint a többi elemé. Szabályozza a növényben a tápanyag szállítás rendszerét. Szerepe van a vízháztartás egyensúlyában, azaz arányos kálium ellátottság mellett a növény a szárazságot jobban tűri.
Kimutatták, hogy a bakteriális és a gombabetegségekkel szemben a növény ellenállóbb. (kevesebb növényvédő szer kell!!)
Hiánya nem minden esetben látszik, (más elemek beépülésének gátlásával hat). Sokszor ez az ún. „rejtett éhség” csak terméscsökkenésben nyilvánul meg, súlyosabb esetekben az idősebb leveleken jelentkezhet is.
A nagyadagú K műtrágyázás a „luxus fogyasztáson” túl gátolja a Ca, Mg, és a Na felvételét.
Gyakori hiba ugyanaz, mint a foszfornál leírtak.

A lombtrágyázásról

A növény a levelén keresztül is képes valamennyi tápanyag felvételére, amelynek a mértéke függ a növény állapotától és a bejuttatandó tápanyag kémiai kötésétől. Általában az un. komplex kötésben lévok jobban értékesülnek, mint az un. ion kötésben lévők.

  • A levélen keresztül annyi tápanyag nem pótolható, amennyire a növénynek összesen szüksége van. Ismert az a mondás, hogy „gyökeres megoldás csak gyökéren keresztül lehet„
  • A levél trágya a tápanyag felvételbe beállott eltérések helyre állítására, azaz a tápanyag egyensúly visszaállítására alkalmas.
  • A levél trágyát növény vizsgálatokra alapozottan célszerű alkalmazni.
  • A mintavétel a növény fajától és fejlodési állapotától függ /pl. gabonák esetében 12 ha-ként egy vizsgálati minta szükséges, amely legalább 80 növényből álljon, az első mintavétel az álhajtás felegyenesedésekor, a második a virágzás kezdetén/

Gyártó cégek általános, egy-egy növény fajra kidolgozott lombtrágyát ajánlanak, amelyek a termelési környezet /pl. talaj / tulajdonságait nem, csak a növény általános igényeit veszi figyelembe. Ezzel a jelentkező hiányt csökkenti ugyan, de a többletre még többet tesz.

Mi a teendő?

Még van idő arra, hogy a fejtrágyázás és a lombtrágyázás megkezdése előtt növény vizsgálattal győzodjünk meg növényeink tápláltságáról. Ebből következtethetünk:

  • milyen fejtrágyázást igényel még a növény az áttelelés után
  • milyen összetételű levéltrágya alkalmazásával lehet az egyensúlyt helyre állítani.
  • Kiemelt fontosságú, hogy az alkalmazott elemek megfelelő arányban legyenek.

Így lényegesen hatékonyabb és olcsóbb a tápanyagpótlás mintha ötletszerűen végeznénk. Csak annyi tápanyagot, és olyan formában használunk fel így, amennyi feltétlenül szükséges, tehát környezetünket és pénztárcánkat is óvjuk.

  Dr. Wimmer Károly
okl.vegyész, olk. agrármérnök
címzetes docens