• Céginformáció
• Tevékenységi kör
• Minőségpolitikai nyilatkozat
• Akkreditálás
• Szakcikkek

• Talajvizsgálatok
  (akkreditált)
• Növényi anyagok vizsgálata (Levélanalízis)
  (akkreditált)
• Takarmányok és alapanyagaik vizsgálata
  (részben akkreditált)
• Termények és liszt vizsgálata
  (akkreditált)
• Mintavételezés
  (akkreditált)
• Toxin vizsgálatok
  (nem akkreditált)
• Egyéb vizsgálatok
  (nem akkreditált)

Mottó: A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés alapja a növények pontos tápanyag ellátása. Ez biztosítja, hogy csak annyi tápanyagot adjunk a növénynek, amennyi a megfelelő termésmennyiséghez és a legjobb minőség eléréséhez szükséges.

Az előző írásomban a gabonák minősítéséről és minőségéről írtam. Sok szó esett az időjárás befolyásáról a termelés során, különösen, hogy az őszi vetéskor sem kapott elég csapadékot a növény, ami tavasszal nem pótlódott. Mégis azt kell mondani, ahol kiegyensúlyozott a tápanyag ellátás, ott ezt a csökkentő hatást a növény jobban tudta ellensúlyozni, mint azon helyeken, ahol a tápanyag ellátás nem volt egyensúlyban. Ez termés mennyiségben és a gabona minőségében is megmutatkozott.

A korábbi években is ingadozott a csapadék mennyisége, a termőhelyeinknél a hőmérséklet ingadozás sem volt szokatlan, vagy más, termelést befolyásoló időjárási eltérések. Sokszor elfeledkezünk erről, de egy, mindenkitől független, „memória” áll rendelkezésünkre, éspedig a fák évgyuruinek alakulása.

A fák évgyűrűiről

Mit lehet kiolvasni a mérsékelt égöv fáinak évgyűrűszerkezetébol: a fa életkorát és még sok minden mást.
Már Leonardo da Vinci is utal arra, hogy a fagyűrűkön le lehet olvasni a száraz és a csapadékos éveket. Az évgyűrűk szélessége nem egyenletes, a környezeti feltételek változásaira lehet belőle következtetni.
Az Arizonai Egyetemhez tartozó Évgyűrűvizsgáló Laboratóriumban régészeti leletek kormeghatározását végzik az évgyűrűk segítségével. Évre pontos meghatározást tudnak adni több faminta átfedéses összeillesztésével létrehozott, un. végtelen fa segítségével.
Egy terület ökológiai állapotára is következtetni lehet az évgyűrűszerkezetből. Az ökológiai helyén található stabil társulásban a fafajoknak a fajra jellemző növekedési ütemük van. Ha a társulást jelentős környezeti hatás éri, ez az ütem megváltozik: környezet szárazodása a növekedés lassulását eredményezi. Ez pedig az évgyűrűk méreteibol egyértelműen kimutatható.

Az évgyűrűk kialakulása

Bizonyos növényfajok a másodlagos vastagodási folyamatok eredményeként fás szárúakká válnak (fák, cserjék) Az évgyűrűk elsosorban a hideg és a mérsékelt égöv fafajaira jellemzők, ahol a téli, nyugalmi időszak alatt nem muködik a kambium. A fák növekedése különböző hosszúságú időszakokra korlátozódik. Ha jobban megvizsgáljuk az évgyűrűk szerkezetét, egy gyűrűn belül két zónát figyelhetünk meg. Tavasszal egy ritkább, nagyobb üregű faelemekbol álló un. korai pászta jön létre. Ilyenkor az újra kialakuló lombkorona sok vizet igényel, ezért több és nagyobb átmérojű szállítóelemek képzodnek. Később, amikor a lombkorona már kialakult, a fák vízigénye csökken, a keletkező faelemek kisebb üregűek és vastagabb falúak lesznek: ez a kései pászta.

Az évgyűrűk képződése, szélessége függ a fafajtól, változik a törzs különböző magasságaiban, és függ a külső feltételektől. Különbséget látunk a gyorsan és a lassan növő fafajok évgyűrűszélességei között. Például a magas kőris (Fraxinus excelsior) a gyorsan növő fafajok közé tartozik, évgyűrűi szélesebbek. Rövidebb életű fafaj esetén, a kezdeti nagy növekedési üteme hamar alább hagy. Az első néhány (3-5) évben igen széles évgyűrűket képez, a növekedési erélye csökken, közel azonos, keskeny évgyűrűket fejleszt.

Mindez jól látható a fenti ábrán, amikor egy fiatalabb (33 éves) és egy idősebb (40 éves) ártéri fából vett mintán érzékelhető. A számok egy-egy évgyűrűt jelölnek.

A kialakulás külső hatásai

A külső feltételek változásának hatása az intenzív növekedés időszakában adják a legnagyobb eltéréseket, de nyomon követhetők a kisebb növekedési erélyű idoszakban is. Amikor a talaj jó tápanyag-, és jó levegőellátottságú és kellő víz is rendelkezésre áll, akkor az évgyűrűk szélesek lesznek Ha kedvezőtlenek a körülmények, az évgyuruk keskenyek maradnak.
Különösen a nyári időszak vízhiánya befolyásolja a gyors növekedésű fák gyarapodását. Ártéri ligeterdők ( Gemenc, Veránka ) fáinál végeztünk vizsgálatokat, keresve a vízállás és a fák növekedési üteme közötti összefüggést.
Tapasztaltuk, hogy a magasabb vízállás, a pár napig tartó árvizes elöntés a fákat fokozottabb növekedésre serkenti, szélesebb lett a korai pászta. A korai pászta szélessége érzékelhetoen növekszik egy előző évi kora őszi ill. egy azévi kora tavaszi árvizes elöntés esetében. A kései pásztában, az év bármely időszakának vízállása nyomot hagy.

A fenti ábrán jól látható, hogy miként alakul a vízállás és a korai pászta mérete az elmúlt években (Gemenc , Veránka ) A korai pászta hűen követi a vízállás alakulását egy kis eltolódással. Érdekes megfigyelni, hogy az 1974 évben a pászta mérete nem növekedett, ami arra utal, hogy a magas vízállás csak néhány napig tartott.

A pászták alakulásának matematikai feldolgozásával további információkhoz is juthatunk, hiszen a vízállás alakulása csak egy tényező a fa fejlodésében. Éppen ez ad lehetoséget arra, hogy tágabban értelmezzük a fejlodés ütemét befolyásoló tényezők hatását.

Gemencen az állatok is vízben álltak 2002-ben

Az évgyűrűvizsgálat gyakorlati haszna

Megállapíthatjuk, hogy a víznyomásos területeken miként alakult a talajok tápanyag szolgáltató képessége, mennyire befolyásolta a vízborítás a növényzet fejlodését.
Nemcsak a vízzel borított területek fái mutatnak ilyen „emlékképet”, hanem megfelelő fafaj kiválasztásával a száraz területeken történt változások is nyomon követhetők. Egy-egy közeli facsoport vizsgálatával jól körülhatárolható, hogy amire mi emlékezünk elváltozások az a szántóföldi termelés során következett-e be, vagy a természet okozta.
Hosszabb-rövidebb légszennyezések hatásai is érvényesülnek, hiszen a fa „emlékezik” a behatásokra.

Ne feledjük a természet, sohasem hazudik, csak mi kérdezünk rosszul, hát kérdezzünk jól.