image-5.jpg
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által NAH-1-1125/2019 számon akkreditált vizsgáló laboratórium



Növénytermesztés és ökológia

2001 év tapasztalatai
(összefoglalás)

Megjelent: ÖKOGAZDASÁG 2001

A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés alapja a növények pontos tápanyag ellátása. Ez biztosítja, hogy csak annyi tápanyagot adjunk a növénynek, amennyi a megfelelő termésmennyiséghez és a legjobb minőség eléréséhez szükséges.

A korábbi számokban (Ökogazdaság 1.-7.szám) röviden összefoglalva leírtam az egyes növénytermesztési ágak főbb termelési és környezeti vonatkozásait. Szó volt a talajokról és azok tápanyag szolgáltató képességéről (1.szám) a szántóföldi növénytermelésről, (2. 3. szám) ültetvények tápanyag utánpótlási problémáiról,(5. szám) a szántóföldi és a hajtatott zöldségfélék tápanyag utánpótlásáról és ezek problémáiról.6.-7. szám). Időszerűségére tekintettel a júliusi (4.) számban röviden összefoglaltam a gabonák minősítésére vonatkozó ismereteket.

Jelen írásomban a 2001 évi termelés, laboratóriumi vizsgálati eredményeiből levonható tapasztalatait foglalom össze, a teljesség igénye nélkül. Mint eddigi írásaimban most is felhívom a figyelmet arra, hogy a környezetkímélő termelés nem költségnövelő, hanem gazdaságos.

Mindannyiunk természetes törekvése a minél nagyobb nyereség elérése. Az agrár termelésben, beleértve az állattenyésztést is a nyereség első megközelítésben két részből tevődik össze, a piaci (kereskedelmi) és a biológiai (termelési) profit. A biológiai profit természetes korlátai (fajta, termőhely, stb.) mellett környezetünk megóvása érdekében szem előtt kell tartanunk a fenntartható fejlődés kötelezettségét is. A fenntartható fejlődés az EU megfogalmazás szerint „a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”

Tapasztalataim a Duna-Tisza Köze, Felső-Bácskai Tájkörzetére vonatkozik, országos érvényű következtetéseket ebből levonni nem célszerű, de irányultságot jelenthet.

Szántóföldi növénytermesztésről.

A szántóföldi kultúrák közül kiemelten fontos a búza és a kukorica. A búza termése tájkörzetünkben jó közepesnek mondható, területenként jelentős szélsőségekkel. A szélsőségek okait kutatva az időjárás mellett a nem okszerű tápanyag felhasználás is közrejátszott.. Tavasszal szárazság volt, amelyet egy csapadékosabb időjárás követett. A betakarításkor kegyes volt hozzánk az időjárás.

A búzák minőségének alakulása:

  • A búzák átlagos minosége tükrözte a fajták által kódolt minőséget. / A minősítésről összefoglalóan a 4. számban írtam /. A sikér tartalom valamivel magasabb volt mint a korábbi években.
  • A laboratóriumi vizsgálatok során egyes esetekben egy korábban csak ritkán fellépő esetre figyeltünk fel. Egyes magas sikértartalmú búza a sikér kimosása során a sikér „szétfolyt”, nem volt pontosan meghatározható. Ugyanezen mintáknál igen alacsony sütőipari értéket (B2-C minősítést) tudtunk csak mérni. Ez azt jelenti, hogy ilyen lisztből igen nehéz jó kenyeret sütni. A másik véglet is előfordult. Egyes alacsony sikér tartalomnál (18-20%) a kimosott sikér „morzsálódott”, nem volt meghatározható. Ebben az esetben az ilyen búza már takarmányminősítésű, ezért nem jelentett élelmiszeripari problémát.
  • Nézeteltéréseink adódtak a gyors meghatározó készülékkel mért adatok és az MSz szerint vizsgáló akkreditált laboratóriumi eredmények között. Itt egyrészt a gyors meghatározó készülék jellegéből adódó eltérések játszottak szerepet, másrészt a fent leírt jelenséget a készülék nem érzékeli. Ez természetes is, hiszen a készülék az egyes N tartalmú kémiai kötések rezgései alapján, kalibrációval határozza meg a sikér tartalmat. Éppen ezért csak közelítő értékelésként fogadható el a gyors meghatározó készülék által szolgáltatott mérési eredmények.
  • Tapasztaltuk, ahol a tápanyag ellátás egyensúlyban volt, ott a minőségi paraméterek is jobban megközelítették a fajta jellegéből adódó jellemzőket.

A környezetkímélő termelés gazdaságossága

Nézzük meg egy adott példán valójában milyen gazdasági előnyöket ( biológiai profitot ) lehet elérni, ha a korábban leírtakat elvégezzük. A továbbiakban az eltéréseket termény mennyiségében (ez esetben, búzában) adom meg, hiszen biológiai profitról van szó.

  • A vizsgált talaj egy üde homokos vályog talaj, folyamatosan kezelt, „gondolomra” műtrágyázták. A területen a termésátlag búzából 3,2 t volt 1999-2000 gazdasági évben.
  • A talajt megvizsgáltuk: enyhén lúgos kémhatású, magas mész tartalmú. humusz tartalma közepes szintű, P2O5-ben mérve a foszfor tartalma igen magas, ( az átlagos értékek 3 szorosa !) a kálium ellátottsága K2O-ban mérve gyenge ellátottságot mutat.
  • A vizsgálatok alapján a talaj termőképességét a foszfor többlet és a kálium hiány korlátozta.
  • A „gondolomra” /A eset / kiszórt műtrágya tovább növelte a P többletet, és mélyítette a K hiányt, ugyanakkor aránytalan N adagolással intenzív vegetatív fejlődésre ösztönözte a növényt. Következménye:3,2 t/ha búza, takarmány búza minőségben. /étkezési minőséget vártak./
  • A vizsgálatokra alapozott / B eset / műtrágyázást vezettek be a 2000-2001 évi termelésnél.A P adagolást minimumra szorítottuk, míg a K-ot úgy határoztuk meg, hogy enyhe feltöltést eredményezzen. A N adagolást a várható termés mennyiséghez igazítottuk. A termés mennyisége 5,7 t/ha lett, étkezési búza minőségben. A minősítésnél a sikér mennyisége (29 %) és a sütőipari minőség (B1) összhangba volt /lásd fenti probléma/.
  • Ráfordításoknál csak a tápanyagpótlásra és a vizsgálatokra fordított költségeket vettem figyelembe. Az alábbi táblázatban a költségeket étkezési búza értékében számoltam /kg-ban/
  Termés átlag
t/ha
Ráfordítás
kg/ha
Ráfordítás
kg/t
A eset 3,2 812 254
B eset 5,7 1007 177
Eredmény +2,5 +195 -77

A fenti táblázatból egyértelműen látszik, hogy a termés mennyisége látványosan megnőtt, ugyanakkor a teljes ráfordítás alig nőtt. A fajlagos ráfordítás jelentősen csökkent (figyelembe véve a vizsgálati költségeket is.) annak ellenére, hogy a talaj „rendbe tétele” is elkezdődött (szükséges feltöltés, mikroelem pótlás, stb.). Környezetvédelmi szempontból figyelemre méltó, hogy a talajban lévő túlzott mennyiségű foszfor felhasználódik, ezáltal egyéb elváltozások indukálása is csökken. Az alábbi képen is jól látható az ez évi vetés alakulása /2001 november / az egyik táblán.

Gyümölcstermesztésről.

A gyümölcsös hosszú éveken át termelésben van, így a változások is csak lassan érzékelhetőek, befolyásolhatóak. Egyetlen lehetőségként az elváltozások gyorsabb megállapítására a növény analízis, mint ahogyan ezt az 5.számban leírtam. Az elmúlt évről inkább tapasztalatokról számolhatok be, mint eredményekről.

  • Almában N/K arány eltolódást tapasztaltam a K javára.
  • A cseresznye ültetvényben a Ca és a P ellátás zavarát láttam.
  • A fentiek természetes következménye az egyes mikroelem eltolódások a növényekben.

Az év őszén volt tapasztalható az almák foltossága, amely nagyban zavarta az eladhatóságot. Jó okunk van azt feltételezni, hogy ez a jelenség a tápanyag utánpótlás pontatlanságára vezethető vissza.

Hajtatott zöldség termesztésről

A hajtatott zöldség termesztésnél a szezonalitás nem olyan kifejezett, mint az egyéb növények termesztésénél, mégis általános tapasztalatként leírhatom:

  • A tápanyag mennyisége, minősége és alkalmazása a helyi adottságokhoz nem igazodik.
  • Sok esetben betegségek ellen védekeznek, holott tápelem eltolódással állunk szembe.
  • Kevés figyelem fordul az öntözővíz tulajdonságaira, holott ezt is az egyik legfontosabb tápelemnek kell tekintenünk.

Ajánlom

A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés megvalósításához:

  • A talajaink megismerését talajvizsgálatokra támaszkodva.
  • Az alkalmazandó tápanyag pótlás kiszámítását az elővetemény, a termeszthető növény tulajdonságainak és a talajunk adottságának figyelembe vételével.
  • Növény vizsgálattal ellenőrizzük, hogy a számításunk helyes volt-e, és milyen kiegészítésre van még szükség és lehetőség.
  • Ha a pénztárcánk nem engedi meg az optimális tápanyag kiegészítést, akkor legalább arányaiban megfeleloen alkalmazzuk a szükséges műtrágyákat.
  • Ne felejtsük el, hogy csak a kiváló minoségű áru versenyképes a piacon.
  Dr. Wimmer Károly
okl.vegyész, olk. agrármérnök
címzetes docens